huenru

„Ott ahol, zúg az a négy folyó”

dekor-ott-ahol-a-negy-folyoAmikor a paprika – török közvetítéssel – a Kárpát medencébe került, ismerős növényekkel, mondhatjuk úgy is, hogy honfitársaival találkozott. A szintén amerikai eredetű burgonya, dohány és kukorica lendületes terjedése bizonyította, hogy az itteni környezeti viszonyok, a kiváló szerkezetű talajok, a sok napsütés és a folyók vize a biztosíték arra, hogy itt érdemes gyökeret verni és letelepedni. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a kezdetben csak dísznövényként, majd gyógy-növényként is használt – akkor még kizárólag csípős – paprikából egy politikai döntés csinált igazi fűszernövényt:  I. Napóleon európai kereskedelmi blokádja (1806. Berlini dekrétum) megakadályozta a gyarmatáruk, köztük a bors behozatalát Indiából, ezért annak pótlására a paprika látszott leginkább alkalmasnak. Bizonyára a bors felhasználási módja ösztönözte elődeinket a paprikaszikkasztás, döngölés, zúzás stb. akkori szóval kikészítés fokozatos fejlesztésére, olyannyira, hogy a növekvő kereskedelmi igények kielégítésére az iparszerű feldolgozás is fellendülésnek indult.