huenru

A „hasításról”

A ha­sí­tás lé­nye­ge az­, hogy a pap­ri­ka bő­rétől é­les esz­köz­zel a csu­mán kí­vül az e­re­ze­tet és a ma­go­kat is el­vá­laszt­ják. Az így “­le­fej­tett bű­rö­ket” hosszú tű­vel ma­dzag­ra fű­zik és a “­pap­ri­ka­rács”-­ra a­kaszt­ják.

A rá­cso­kat “­rá­má­kat” e­z­u­tán kü­lön e cél­ra é­pí­tett szá­rí­tók­ban mennye­zet­re a­kaszt­ják. A szá­rí­tó he­lyi­sé­get dob­kály­há­val fű­tik. A ha­sí­tott “bűrt” szá­rí­tás u­tán fur­kó­val össze­zúz­zák. Így nye­rik a zú­zott pap­ri­kát. Ez­t ma­lom­ba vi­szik “őr­ni”. A szá­rí­tás leg­ál­ta­lá­no­sabb mód­ja a fü­zé­rek “e­re­zetről” va­ló le­ló­ga­tá­sa a “­pap­ri­ka­rúd­ról”, de gó­ré­ban és “­szer­gyi­á­kon” is szá­rít­ják. A fü­zé­rek szá­rí­tá­sá­val a pap­ri­ka­ter­melő mun­ká­ja be­fe­jező­dött. A to­váb­bi mun­ka a ki­ké­szítő­re vár.

Ha­sí­tás
Ha­sí­tás
Pap­ri­ka­rá­cson a "bű­rök"
Pap­ri­ka­rá­cson a “bű­rök”